JM Dating - шаблон joomla Скрипты

Bár fiatal az ország, történelme mégis hosszú időkre nyúlik vissza. 

Az első leletek a paleolitból valók. Illír törzsek éltek itt i.e. 500.-tól i.e. 200.-ig. Utána a rómaiak fennhatósága alá került ez a terület, mely időszakról még ma is több város megmaradt. A hatodik századig bizánciak uralták, majd jöttek a szlávok. Ők honosították meg a katolikus vallást.

Duklja korabeli montenegrói romok

A szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077.-ben VII. Gergely pápa független államnak ismert el azzal, hogy uralkodójának koronát küldött.

Duklját később a Bizánci Császárság elfoglalta, és a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Császárság Zeta nevű provinciáját.

A 12. század végétől a 15. század közepéig Montenegró mai területének nagy része a szerb állam (Rakša) részét képezte.

 

Montenegrói középkori kőtábla


Ezután újabb rövid független korszak következett, majd az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét. A helyi kultúrára ez a korszak erősen rányomta a bélyegét. A mai napig érezhető mind vallási, mind kulturális, zenei, mind gasztronómiai értelemben a török uralom. A crna goraiak (montenegróiak) azonban ebben a korban is jelentős önállóságot vívtak ki maguknak harciasságukkal. Ekkoriban Montenegróhoz mindössze a Cetinje és a Rijeka Crnojevica tartozott, kb. 200 km2-nyi területtel.

Montenegrót 1878.-ban a Berlini Kongresszuson ismerték el független államnak, és a nagyhatalmak támogatásával jelentősen megnövelte területét. 1910-.ben Nikola fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. (Az ő palotája található Bar-ban, amiben jelenleg helyismereti múzeum működik.)

 

A montenegrói Nikola király


1916.-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918. november 13.-án az osztrák haderők helyére szerb csapatok vonultak be. A montenegrói szerb nép Nagy Nemzetgyűlése nyomásukra kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1.-jén kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, melynek Montenegró is része lett.

1929.-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Jugoszlávia néven szerveződött újjá, s ebben az államalakulatban megszűnt Crna Gora (Montenegró) belső önállósága: területétén az úgynevezett Zeta bánságot hozták létre.

A II. világháború során 1941. áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került. A háború végeztével a Josip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv (délszláv) területeket. Montenegró 1991.-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992.-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003.-ban ez átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult.


2006. május 21.-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55%-os küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye szerint a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3.-án lépett életbe. Az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa 2006. június 12.-én elismerte Montenegrót független államként.

Montenegró a természeti adottságait kihasználva jelentős figyelmet fordít a turisztikára. A 2010-es évek legelején az ország a legdinamikusabban növekvő turisztikai régiójának számított a világon.